Az óraátállítás kérdése Európában régóta vita tárgya. A legtöbb európai ország, Magyarország is, jelenleg az úgynevezett nyári időszámítást alkalmazza, amelynek során tavasszal egy órával előre állítjuk az órákat, majd október végén visszaállunk a téli időszámításra.

Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy a nappali világosságot jobban kihasználjuk, így csökkentve az energiafelhasználást. Az 1970-es évek energiaválsága idején széles körben bevezették Európában ezt az intézkedést. Az elmélet szerint azáltal, hogy több természetes fényt használnak a nap folyamán, csökken a mesterséges világítás és fűtés iránti igény, ami energiamegtakarítást eredményezhet.

Bár az eredeti cél az energiamegtakarítás volt, ez a megtakarítás manapság sokkal kisebb mértékű, mint a múltban. A modern világítás és technológiák fejlődésével ez a hatás csökkent. Előnyként szokták emlegetni, hogy a nyári időszámítás során több órán át van világos a délutáni és esti órákban, ami sokak számára kellemesebb, és segíti a szabadidős tevékenységeket.

Azonban egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az óraátállítás megzavarja a biológiai óránkat. Különösen a tavaszi átállás után tapasztalhatunk alvászavarokat, koncentrációs problémákat, sőt, néhány tanulmány szerint nő a szívrohamok és közlekedési balesetek száma is.

2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az óraátállítás megszüntetésére, miután egy nagyszabású közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az európai állampolgárok többsége eltörölné azt. Azonban a javaslat elfogadásának folyamata elakadt, több ország nem tudott megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időzónát használják állandó jelleggel.

Jó hír a gyermekes családoknak, hogy idén október 27-én kell majd hajnali 3 órakor visszaállítanunk az órákat 2 órára. A óraátállítás tehát az őszi szünet elejére esik. Ennek köszönhetően a gyerekeknek és a szülőknek is lesz egy hetük, hogy megszokják az új rendszert.