Újra napirendre került a vízgazdálkodási törvény módosítása. Megjelent egy módosító javaslat a jogszabályhoz, aminek értelmében a háztartási vízigényt kiszolgáló kutakra a jövőben nem lenne szükséges lefolytatni az engedélyezési eljárást. A kedvezmény abban az esetben járna, ha az adott kutat vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentes területen hoznák létre, a kút talpmélysége 50 méternél kevesebb lenne, és nem érné el az első vízzáró réteget.

Módosító javaslat jelent meg a vízgazdálkodási törvényhez a Parlament oldalán. Ez alapján a háztartási vízigényt kiszolgáló kutak létesítéséhez a jövőben nem kellene engedélyeztetési eljárást lefolytatni, abban az esetben, ha azt vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentes területen hoznák létre, és a kút talpmélysége nem érné el az 50 métert, valamint az első vízzáró réteget.

A javaslat alapján térkép készülne a vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területekről. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény így a következő 2/A. paragrafussal egészülne ki:

A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a Kormány feladata a vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területek országtérképének elkészítéséről és annak a Hivatalos Értesítőben, valamint az országos vízügyi igazgatási szerv honlapján történő közzétételéről gondoskodni. Az országtérképet vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusonként vízbázisvédelmi szempontból szükséges felülvizsgálni és változás esetén a Hivatalos Értesítőben, valamint az országos vízügyi igazgatási szerv honlapján ismét közzétenni.

A módosító javaslat a vízjogi engedélyek terén is tartalmaz változásokat.

A jogszabály 28/A. paragrafusa ugyanis a következő (1c)-(1e) bekezdésekkel bővülne:

Nem szükséges vízjogi engedély a 2/A. § szerinti országtérképen vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási vízigényt kielégítő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, ha annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el.

Az (1c) bekezdés szerinti háztartási kút tekintetében a vízügyi hatóság ellenőrzést hivatalból nem végez.

A vízügyi hatóságot terheli a bizonyítási kötelezettség annak megállapítása kapcsán, hogy az (1c) bekezdés alapján vízjogi engedély nélkül létesített háztartási kút az (1c) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

Arról az Agrárszektor számolt be, hogy ennek megfelelően az említett országtérképen kockázatmentesként jelölt területen a fennmaradási engedélyezési eljárások lefolytatásától is el lehet tekinteni és a bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettségek is változnak. Mindenképpen újdonság lesz az eddigi helyzethez képest, hogy ha megszavazzák a módosító javaslatot, akkor készülni fog egy olyan térkép, amely meghatározza, hogy hol lehet engedélyezési eljárás nélkül az előírt paramétereknek megfelelő kutat létesíteni.

A módosító javaslat indoklása szerint – a többi között – azért van szükség erre a változtatásra, mert az ukrajnai háború okozta élelmiszerválságban felértékelődik a ház körül termesztett növények szerepe, melyek gondozása nemcsak a hiányt csökkenti, de ármérséklő szerepe is van. A Magyarországon is érezhető klímaváltozásra tekintettel a hatékony és gazdaságos növénytermelés ugyanakkor egyre inkább csak öntözéssel lehetséges, melyhez egyre mellőzhetetlenebb a helyben fúrt kút.