Mint arról novemberben beszámoltunk, a történet onnan indult, hogy Kömlőd, amellyel eddig közös hivatalt működtetett Szákszend, felmondta az együttműködést.

Akkor a község képviselő-testülete két variációról döntött:

1. Kifejezik szándékukat, hogy közös önkormányzati hivatalt kívánnak létrehozni Császárral.
2. Amennyiben nem sikerül elhárítani a Császárral kapcsolatos jogi akadályokat (más járásban fekszik), a testület kifejezi szándékát, hogy Oroszlánnyal kíván közös hivatalt létrehozni.

Időközben kiderült, hogy Dad is kilépett az addigi, Bokoddal működtetett közös hivatalból, de utóbbi település sem akart Szákszenddel közösködni, mivel lélekszáma meghaladja a 2 ezret, és önállóan is intézheti ügyeit annak ellenére, hogy területileg határos a településsel – tájékoztatta a testület tagjait Papp Attila, szákszendi polgármester.

Mindeközben Oroszlányban is zajlottak az események. A város képviselő-testülete a 2019. november 21-ei ülésén elutasította Szákszend Község Önkormányzatának közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló kezdeményezését, majd decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt ismét kifejezte ebbéli véleményét. Utóbbit azt követően, hogy minden konzultáció és egyeztetés mellőzésével Kancz Csaba kormánymegbízott a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal képviseletében egy tervezetet küldött Oroszlánynak, amiben a város szerepel, mint közös önkormányzati partner. Az ülés anyagához csatolt szakértői elemzésben az szerepelt, hogy: a nagy adóerő-képességű, nagyobb lakosságszámú települések esetében kifejezetten kedvezőtlenül alakulhat a közös hivatalok finanszírozása.

Ilyen előzmények után érkezett 2020. január 1-én (sic!), egy ugyanezen a napon hatályba lépő és azonnal végrehajtandó kijelölés, ami sok-sok jogszabály értelmezési és eljárási kérdést vetett fel az érintett településeket illetően. Az oroszlányi képviselő-testület az előterjesztést január 10-én megvitatta, és a döntés értelmében a módosító okiratot, valamint az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentumait elutasította, hangsúlyozva és kifogásolva az önkormányzatiságba való durva beavatkozást is. Ugyanakkor testületi felhatalmazás alapján még aznap Oroszlány a jogorvoslati lehetőséggel élve keresetlevelet nyújtott be az illetékes bírósághoz.

Szintén a módosító okirat, valamint az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentumai kerültek kedden délben a szákszendi testület elé. Az ülésen File Beáta jegyző és Molnár Miléna aljegyző képviselte a várost. Az előterjesztés, amit Papp Attila polgármester jegyezett, többek között azt tartalmazta, hogy: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

A jelen helyzetben a szákszendi hivatal működése jogszabálysértő, azonban ismét több kérdés felmerült:

1. A 2020. január 1. napjával történő kijelölés, hatályba lépő megállapodás azonnali végrehajtása mit jelent a hivatal működése szempontjából? A feladat nem hajtható azonnal végre, ideje sem volt felkészülni egyik hivatalnak sem. Tehát önhibán kívül történik a törvénytelen működés.
2. 2020. január 1. napjától az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felelős Szákszend község tekintetében is a képviselő-testületi munka törvényességéért, az előkészítéséért?

2020. január 10. napján Papp Attila állásfoglalást kért a kialakult helyezettel kapcsolatban elektronikus úton a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályától, valamint az Államkincstártól. Ezekre keddig nem érkezett válasz.

Így nem csoda, hogy a Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal megszüntető okiratát a döntéshozók nem szavazták meg.