Minden bizonnyal Önök is hallottak az árubemutatós kirándulásokról, esetleg már részt is vettek árubemutatós cég által szervezett „ingyenes” egészségügyi szűrővizsgálatokon, amelynek a célja a valamilyen „csodás” tulajdonsággal, „gyógyhatással” bíró túlárazott termék megvetetése volt. 2016-ban szigorították az ilyesfajta tevékenység törvényi hátterét, azóta visszaszorultak ezek a cégek, de még mindig van rá példa, hogy idős embereket átvernek és megkárosítanak.

A tipikus termékbemutató a következőképp zajlik:

1. A potenciális érdeklődők megkeresése

A szórólapos invitálás már eltűnőben van, helyette telefonon hívják a potenciális vásárlókat. Az árubemutatók fő célcsoportját az idős, betegségekkel küzdő lehetséges vásárlók jelentik.

2. A bemutatók helyszínei

2016-tól az árubemutatókról szóló szigorú szabályokat a cégek úgy kívánják elkerülni, hogy ezeket a rendezvényeket bejelentett, orvosi rendelőnek látszó üzletben tartják meg, így meg-fosztják a fogyasztót az elállási jogtól. Ezen túl bemutatókat tartanak még üzlethelyiségen kívül, pl. étteremben, kultúrház, szálloda.

Új jelenségként magánlakásokon is tartanak árubemutatókat, amely az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt komoly kockázatot jelent. Ez utóbbi két típusú helyen szervezett bemutató esetén illeti meg a fogyasztót a 14 napos elállási jog.

3. Az érdeklődők szűrővizsgálata

A legelterjedtebb gyakorlat, hogy a bemutatókat úgynevezett „ingyenes állapotfelmérésként”, „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” stb. hirdetik meg, az említett időskorú célcsoportra tekintettel. A „szűrővizsgálatokat” általában olyan személyek végzik, akik orvosnak adják ki magukat, ilyen végzettség nélkül.

4. A kapott eredmények „kiértékelése”

Az ingyenes egészségügyi szűrés és a mérési adatok kiértékelése után – a rendkívül rossz értékekre hivatkozva – a „probléma megoldását jelentő” terméket kínálnak megvételre.

5. A termék bemutatása

A következő lépés a termékek bemutatása, a termék „jó tulajdonságainak” részletezése, nem egy esetben beépített vagy magát orvosnak kiadó személy bevonásával, aki saját magán kívánja bemutatni a termék „csodás” gyógyhatását, állapotjavító hatását, ezzel is vásárlásra buzdítva a résztvevőket.

6. A termék árának kifizetése

2016 előtt a szervezők a helyszínen – hitelközvetítőként – nyomban fogyasztási hitelszerződést is kötöttek, hogy ne legyen akadálya a vásárlásnak. Most már a termékértékesítés során a pénzügyi szolgáltatást a jogszabály tiltja, ezért a készpénzes fizetés a jellemző. Az esetek többségében az sem jelent akadályt, ha a fogyasztónál nincs készpénz. Elkísérik, elszállítják a bankba, bank automatához vagy a lakására, hogy a vételárat magához tudja venni.

7. A vásárlás után

A cégek az értékesítésről szóló szerződés megkötéséig, illetve a termék átadásáig készségesek. Később, amikor érkeznek a jelentős összegről érkező csekkek és a vásárló szeretne a terméktől és a hiteltől megszabadulni, akkor a cég már elérhetetlenné válik.

8. Mit tehet a fogyasztó, a károsult?

A fogyasztó az üzleten kívüli értékesítés esetén a vételtől számított 14 napon belül élhet az elállási jogával.

Ha ez nem vezet eredményre, akkor forduljon a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hatósági eljárás megindítása céljából, ahol segítséget kaphat az egyedi igénye érvényesítéséhez.

Javasoljuk továbbá a rendőrség felkeresését is, ahol a fogyasztók megtévesztése, vagy kuruzslás miatt tehetnek feljelentést.

Amennyiben bűncselekmény áldozatává vált, az észlelést követően azonnal értesítse a rendőrséget, kérjen segítséget a 112-es segélyhívó számon!