A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.

Ez az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére a legtöbb helyen passiójátékot, misztériumjátékokat rendeztek eleink. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.

A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.

Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.