1984. január 1-jével egyesült Szák és Szend község, létrehozva Szákszend települést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 18/1983. határozatával döntött Szák és Szend község egyesítéséről Szákszend néven – a június 1-jei, nagyszabású Falunap számos mozzanata szólt a település múltjáról, negyvenedik születésnapjáról.
Reggel a Százszorszép Dalkör szolgáltatta a zenés ébresztőt, s adta tudtára mindenkinek, hogy különleges napra ébredtek, hiszen vár rájuk a színes falunapi forgatag helyi tehetségekkel, sztárfellépőkkel, mindenféle mókával, játékkal kicsiknek, nagyoknak, s ízletes főfogásokkal, süteményekkel.
Délben már szép számmal gyülekeztek az érdeklődők a Községháza előtt, ahol Kondor József legújabb alkotását, a Szák és Szend egyesülésének 40. évfordulójára állított emlékművet leplezték le. 40 év. Van, akinek úgy tűnik, mintha tegnap lett volna, és van, akinek természetes, hogy csak Szákszend van – köszöntötte a vendégeket, köztük Romanek Etelkát, a vármegyei közgyűlés alelnökét, Dr. File Beáta jegyzőt, Papp Attila Csaba polgármester, aki így folytatta: emlékeznünk kell arra, hogy miből lettünk, és együtt kell élni a jelennel. Ez egy fejlődés folyamat volt. Ami összeköt bennünket, az a szeretet, s nem tesz különbséget, hogy Szák, vagy Szend szülöttjei vagyunk.
A település múltját évek óta lelkesen kutató Klestenitzné Beke Ildikó visszatekintéséből azonban kiderült, hogy nem volt ez mindig így.
Valamikor réges-régen volt két különálló falucska. Az egyik falucska Szák neve először egy régi, 1281-es okleveles említésben bukkant fel Zaak néven, a történetírók a Zách-ok ősi birtokának tartották. Szend pedig Zend néven tűnik fel először írásos feljegyzésben egy 1434-ből származó oklevélben, mint Gordován birtok – kezdte a visszatekintését, érintve két falu 1543-as elpusztulását, s a majdnem 100 évvel későbbi feléledését, amikor Nádasdy Ferenc gróf kezdte meg a száki falurész újra betelepítését Nyitra megyei tótokkal, majd a régi szendi falu területén telepedtek le református vallású magyar és evangélikus vallású szlovák családok. Szólt a történelem megpróbáltatásairól, a háborúk véráldozatairól, és a fejlődésről, hiszen a második világháborút követően már mindkét faluban volt külön hivatal, iskola, templom, könyvtár, élelmiszerbolt és italbolt. Közös döntés alapján 1962 szeptemberében megnyitotta kapuját a községek közös iskolája, amely a szendi részen kapott kiemelkedő helyett. 1969-ben létrejött a Szend Községi Közös Tanács, amelynek a közös hivatala is megépült a leendő faluközpontban. 1975-ben megkezdődött az Ifjúsági ház építése, 1979-ben a száki művelődési ház falain belül megkezdhette működését az új két csoportos óvoda. 1983 szeptemberében Szenden és Szákon falugyűlést tartottak az egyesítésről, s a helytörténeti kutatások szerint felmerült a kérdés, mi legyen a neve? Szendszák vagy Szákszend? Szák lélekszáma kisebb, mint Szendé, tehát legyen Szendszák! Az nem jó, mert az ABC szerint Száknak kell elől lenni! Végül Szákszend lett elfogadva új helységnévként, beküldték a szükséges kérelmeket, dokumentumokat, amik alapján 1984. január 1-én Szákot és Szendet hivatalosan egyesítették – hangzott el a visszatekintésben, nem titkolva azt sem, hogy akkortól hiába éltek egy község polgáraiként, s fejlődött a falu, a két focicsapat egymás elleni mérkőzései bizony borzolták a kedélyeket: azokban a 90 percekben újra volt száki és szendi, pályán belül és pályán kívül is…
Ma már ez sem probléma, hiszen az új focipálya szélén állva, szákszendiként szurkolunk az egyesült focicsapatnak, nem messze attól a helytől, ahol legfontosabb rendezvényeinket is tartjuk – hangzott el Klestenitzné Beke Ildikótól, majd a Százszorszép Dalkör előadásában csendült fel Csongrádi Kata örökérvényű dala: ez a Föld a miénk, igen, csak a miénk, óvjuk meg, hogy szép legyen... Ez a Föld a miénk, igen, csak a miénk, és ez mindig így legyen....
Nem árulok el titkot, nem vagyok a falu szülöttje. De ez soha nem volt akadálya annak, hogy mélységesen tiszteljem ezt a közösséget, amelynek a nagyobbik része 35 éve oly szívélyesen és barátságosan befogadott bennünket – kezdte gondolatait az emlékmű leleplezését követően Kondor Józseftől, aki köszönetét fejezte ki a polgármester számára, hogy a gondolat megszületésétől végig támogatta a kezdeményezést, s a családja részére, akik anyagilag és fizikailag is segítették a munkáját. Ahogy fogalmazott, ez az alkotása is kicsit kilóg a sorból, hiszen nem sorolható sem a kopjafák, sem a totemoszlopok közé, de a lényegi információkat és üzenetet magán hordozza. Ilyen a csúcson látható ezeréves kereszténységünk jelképe, az alatta lévő székely kereszt pedig a magyarságára igen büszke embert jelzi. A baloldali oszlop tetején egy kopjafa szimbólum látható alatta a Nap szimbólumával. A jobboldali oszlop tetején egy stilizált tulipán, mint női jelkép helyezkedik el a közepén egy bimbóval, aminek a jelentése: édesanya gyermekével. A két szélen az ősök tiszteletére rovásírással jelenítettem meg a két település nevét, és az írásos említéseik időpontja is látható a művön – hangzott el az ismertetés a fafaragótól. Kondor József a gondolatait így zárta: ennek a térplasztikának az igazi értékét nem az én munkám adja, hanem azok a nemes tölgyfák, amelyek több mint 200 éven keresztül a szendi Római Katolikus Templom harangtornyának a szerkezetéhez tartoztak, és amelyeket annak idején megkaphattam, hogy a munkáim által továbbélhessenek. A nagy részüket sikerült restaurálnom, és így kerülhettek végül ezekből a megszentelt fákból a Trianoni Emlékműve, az ’56-os Kopjafába, a Gábor Áron ágyújába, és most ide, hogy továbbszolgálják közösségünket, és tanúi legyenek múltnak, jelennek, s jövőnek egyaránt.
A történelmi egyházak képviselői, Sinkó-Szabó Lilla evangélikus lelkész és dr. Író Sándor római katolikus plébános imádsága, gondolatai után Radnóti Miklós „Nem tudhatom” című verse hangzott el Fodor Réka előadásában, a szoboravatás a Százszorszép Dalkör énekével zárult.
Mindeközben egyre többen gyülekeztek a Faluház parkolójában, udvarán, ahol a Bányató Horgászegyesület halászlével, a Szákszendi Horgászegyesület sült hallal, a Vadásztársaság őzpörkölttel, Kosztolánszki István bablevesel, tócsival, Horváth István körömpörkölttel, az önkormányzat marhapörkölttel, marhagulyással, a polgárőrség lángossal, az iskolai szülői munkaközösség hot-doggal, a bölcsődei palacsintával, az óvodai jótékonysági sütivásárral kényeztette a vendégeket. Mindemellett a kicsiket, nagyokat kölyök lézerharc, mobil szabaduló szoba, trükkös szemüveg akadálypálya, célba lövés, Csiri-biri játéktár, tűzoltóautó várta egész délután,
A jubileum alkalmából a Faluház tükröstermében helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékűnek is tekinthető kiállítás nyílt „Szákszend története napjainkig” címmel Klestenitzné Beke Ildikó gyűjteményének és a falubelieknek köszönhetően. Aki szeretne részt venni egy kedves időutazáson, a fotókon felfedezni őseit, vagy unokáit, a korabeli tudósítások révén felidézni az egykori szákszendi eseményeket, mindennapokat, az június 20-án délig tekintheti meg a tárlatot a könyvtár nyitvatartási idejében, illetve a 06 20 3339960-as telefonszámon egyeztetett időpontban.
A kora délutáni megnyitót Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, a környékbeli települések polgármesterei, köztük Lazók Zoltán, Oroszlány településvezetője is megtisztelte jelenlétével, amit Popovics György vármegyei közgyűlési elnök beszédében így értékelt: Szákszendre mindenki nagyon szeret járni, és számomra mindig öröm látni ezt az összetartozást, összetartást, amely akár járási határokon túlnyúlóan is megvan.
A délután házigazdájaként – szintén a jubileum tiszteletére – Kovács Lajosné, egykori óvodapedagógus konferált, ő 18 esztendőn keresztül látta el ezt a feladatot a falunapokon. A műsorfolyamot a Kiskuckó Óvoda nyitotta, az apróságokat az Amicitia Táncstúdió követte öt, zárásul a hatalmas tapsot érdemlő „Mamma Mia és Gimme! Gimme! Gimme!” című koreográfiával.
A folytatásban szóló mazsorett, kortárs és akrobatika produkciókkal léptek színre a Cirill táncstúdió tagjai, köztük Magyar Bajnokok és Világbajnokként Mátis Blanka, Kovács Zsófia és Bodányi Gréta, majd következett a Groovehouse együttes, a Százszorszép Dalkör, és a szülők óriási ovációt kiváltó meglepetéstáncaként ismét Abba slágerek csendültek fel. A további repertoárban szerepelt Balogh Tímea és Simon Zoltán operett, musical összeállítása, Jeratel hastánc bemutató, Csonka András, Pici koncert, látványos tűzzsonglőr bemutató és hajnalig tartó discó.
Az ünnepi program részeként a 40 éves jubileum jegyében Papp Attila Csaba az önkormányzat nevében ajándékkal kedveskedett mindazoknak, akik 1984-ben születtek, illetve kötöttek házasságot Szákszenden. 1984-ben született Pánczél Nikoletta, Felsőné Horváth Anett, Vadászné Bódis Judit, Tintérné Kosztolánszky Anett és Dobroczki Attila. Szákszend községben elsőként kötött házasságot 1984. február 1-jén Okoncsik Dezső és Szűcs Márta, április 28-án Menyhárt György és Kosárszki Kornélia, május 4-én Kosztolánszky István és Vígh Erzsébet, június 9-én Kaluha István és Gyurcsik Gyöngyi, július 7-én Katona Ferenc és Mayer Gabriella, valamint szeptember 29-én Teberi Lajos és Szabó Andrea.
Szákszend Község Önkormányzatának képviselő-testülete ez év márciusában döntött községi kitüntető díjak alapításáról. A képviselő-testület méltó módon kívánja elismerni azon személyek, szervezetek és közösségek munkáját, akik, vagy amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak Szákszend község jó hírnevének öregbítéséhez, maradandóan és kimagaslóan gazdagították a település értékeit, ápolják és őrzik hagyományait, munkájukkal, példamutatásukkal hozzájárultak a település fejlődéséhez.
A képviselő-testület döntése értelmében a közösségért végzett kiemelkedő munkájáért „Szákszend Község Ifjú Tehetsége Díj” kitüntetést adományozott Fodor Rékának. Fodor Réka születése óta él a községben. Ide járt általános iskolába, a tatai református gimnáziumban érettségizett. A győri Széchenyi István Egyetem végzős hallgatója tanító szakon. Általános Iskolás kora óta aktív résztvevő minden oktatási és társadalmi rendezvényen. A nagyobb társadalmi ünnepeken, idősek napján, falukarácsonyon és házasságkötések alkalmával szavalataival emeli a műsorok színvonalát. A helyi önkormányzati rendezvényeken a műsorokat színvonalasan levezeti. Az önkormányzat nyári napközis táboraiban szervezőként aktívan részt vett. Derűs megnyerő egyénisége követendő például szolgál korosztályának.
A képviselő-testület a versenytáncban elért kiemelkedő eredményeiért „Szákszend Község Ifjú Tehetsége Díj” kitüntetést adományozott Bodányi Gréta Alisának. Bodányi Gréta Alisa születés óta él a községben, jelenleg az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium tanulója. Az oroszlányi Cirill Táncstúdió versenyzője. Odaadása, szorgalma miatt számos kimagasló eredményt ért el. Több csoportban is komoly versenyeredményeket tud felmutatni. Többszörös Országos-Európa-Világbajnok, szólóban, duóban és csapatban is. Kitartása, lelkesedése miatt példaképe a társainak. Szinte minden környékbeli és szákszendi falunapokon nagy sikert arató bemutatókat tart. Legutóbb idén májusban Riminben világbajnoki aranyérmet szerzett szólóban, trióban és csapatban is. Hihetetlen kitartás és elhivatottság jellemzi. Szorgalma példamutató.
A képviselő-testület a község közéletében köztisztviselőként végzett kiemelkedő munkájáért. „Szákszend Község Szolgálatáért Díj” kitüntetést adományozott Mezőfi Attilánénak. Mezőfi Attiláné, Vilma 1987 júliusától dolgozik a Szákszenden többször is átalakult hivatali szervezetben. Nagy tapasztalattal rendelkező, terhelhető, jókedélyű kolléga, akire számíthatnak kollégái. Igazgatási ügyintézőként számos feladata van, melyeket lelkiismeretesen lát el. A közigazgatásban elvárható szakmai felkészültség és ügyfélcentrikusság jellemzi. Anyakönyvvezetőként a házasságkötéseket nagy odaadással és tisztelettel vezeti le. A közvetlen munkaköri kötelezettségén kívül is helytáll más feladatokban. A hivatali és magánéletében egyaránt becsületes, lelkiismeretes és példamutató magatartás jellemzi.
A képviselő-testület a község egészségügyi ellátása érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységéért „Szákszend Község Szolgálatáért Díj” kitüntetést adományozott Letenyeiné Mohos Katalinnak, aki asszisztensnő helyi háziorvosi rendelőben. Kimagasló hivatástudat, példás hivatásszeretet jellemzi munkáját. A lakosság egészségügyi ellátása érdekében önzetlen odaadással tevékenykedik 32 éve. Megértés, példás segítőkészség, a beteg emberekért való tenni akarás, alázatosság jellemzi a munkáját. A község lakossága iránt tanúsított toleranciájával méltán vívta ki a faluközösség megbecsülését, szeretetét. Empátiával és nagy fokú türelemmel fogadja a rendelőbe érkező betegeket.
A képviselő-testület a pedagógusi szolgálatban végzett kiemelkedő munkájáért „Szákszend Község Szolgálatáért Díj” kitüntetést adományozott Havasiné Orbán Ildikónak. Havasiné Orbán Ildikó 1977-ben diplomázott az esztergomi Tanárképző Főiskolán. Pályakezdőként öt évet dolgozott Óbudán a Váradi úti Általános Iskolában. 1982-ben költözött haza családjával szülőfalujába, Szákszendre. A helyi Öveges József Általános Iskolából ment nyugdíjba 2017-ben. A klasszikus pedagógus megtestesítője, az iskola meghatározó tanáregyénisége volt. Közösségépítő tevékenysége példamutató a mai napig. A pedagógiai munka mellett az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában tevékenyen vett részt. 2010 óta tagja a képviselő-testület Szociális-kulturális és Sportbizottságának, nyitott és segítőkész a nehéz szociális helyzetben élő emberek problémáira. 2020 óta vezeti a Százszorszép Dalkört. A dalkör tagjai a falu rendezvényein színvonalas műsorral szórakoztatják a megjelentek. A szociális központ idős klubjában tevékenyen részt vesz a közösség életében. Segít az ünnepi műsorok összeállításában és megvalósításában. Kedves mosolya, vidám nevetése mindenkit jókedvre derít.
A Szákszend Községért Elismerés Szákszend Község Önkormányzata képviselő-testülete által adományozható legmagasabb díj. Azon személynek vagy szervezetnek adományozható, akik (amelyek) Szákszend községért végzett több éves önzetlen munkájukkal a község és lakosság számára kiemelkedőt és maradandót alkottak, és ennek révén a község értékeit növelő, hírnevét öregbítő eredményeket értek el. A képviselő-testület a 2024. évben Szákszend községért végzett kiemelkedő munkájáért „Szákszend Községért Elismerés” kitüntetést adományozott Hartmann Imrének. Hartmann Imre születése óta él Szákszenden. Gyökerei ide kötik, itt él és dolgozik. Mezőgazdasági vállalkozó, üzletember. 1998 óta képviselő és alpolgármester, hatodik ciklusát tölti a települési önkormányzat képviselő-testületében. A képviselő-testületben végzett munkáját elhivatottsággal, szakmai hozzáértéssel végzi, példamutatóan vállalja közéletben való szereplést, öregbíti Szákszend község jó hírét. A község javára kamatoztatta már kiterjedt kapcsolati tőkéjét, például az 1999-2000-es években a Faluház építésénél. Saját eszközparkját és munkagépeit is több alkalommal önzetlenül rendelkezésre bocsátotta nagyobb építkezések és beruházások során. Szenvedélyes vadász, hazánkon belül és a világ számos részén, köztük Afrikában is részt vett már vadásztúrákon. A farmján létrehozott tekintélyes trófea gyűjteményét számos alkalommal közkinccsé tette. A község iskolásait, óvodásait, nyári táborok résztvevőit, tardoskeddi testvértelepülésről érkezőket, csoportokat lát vendégül rendszeresen. Több előadást tartott már gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A falunapi rendezvényeken a helyi vadásztársaság mindig képviselteti magát. Harminc éve fő szervezője a hagyományosan megrendezendő borversenynek. A Szákszendi Százszorszép Dalkör oszlopos tagja, ötleteivel segíti a dalkör munkáját.
Az elismerés átvételét követően Hartmann Imre – megköszönve a megtiszteltetést és gratulálva valamennyi díjazottnak – bejelentette, hogy miként 26 esztendeje képviselői, alpolgármesteri tiszteletdíj felvétele nélkül látja el a feladatait, úgy a kitüntetéssel járó 400 ezer forintot is szeretné felajánlani. Az összeget egyenlő, 100-100 ezer forint értékben ajánlotta fel a bölcsődének, óvodának, iskolának és a Százszorszép Dalkörnek. Felidézte a bányatónál tartott sikeres majális is, ahol – mint mondta – csak egy hibádzott, hogy nincs áram. Ezért azt is bejelentette, hogy egy aggregátor megvásárlásával támogatja a Bányató Horgász Egyesületet.